Organ 130/705H 100-as 5db

A varrógéptűk kialakítása

Először tekintsük át, milyen részei vannak egy varrógéptűnek?

• Tűcomb: a tű felső, vastagabb része, melynek egyik fele általában lapos. A tűnek ezt a részét kell befogni a varrógépen levő tűfejbe. A tűt mindig úgy tegye a tűfejbe, hogy a comb lapos fele kerüljön hátra.
• Tűnyak: ez a rész képez átmenetet a vastagabb tűcomb és a vékonyabb tűszár között.
• Tűszár: ez a tű tulajdonképpeni teste, a comb és a lyuk közötti rész.
• Hosszú horony: a hosszú horony a tűszár elülső felén található bevágás, amelybe belefekszik a cérna.
• Rövid horony: a rövid horony egy kisebb bevágás a tű hátulsó felén, közvetlenül a tűlyuk fölött. Itt képződik a hurok, hiszen a rövid horonynál a hurokfogó könnyebben meg tudja fogni a cérnát.
• Tűlyuk: a tűlyuk az a nyílás, amin átmegy a cérna. A tű típusától függően a tűlyuk lehet rövidebb vagy hosszabb.
• Tűhegy: a tűhegy feladata átszúrni az anyagot. A tűk hegye többféle kialakítású lehet. Ezeket később fogjuk bemutatni.

Forrás: Egy kis gépi munka – öltésképzés és eszközei c. könyvből (Nagy Piroska)

Ki gondolta volna, hogy egy ilyen apró tárgynak ennyi része van, melyek mindegyike külön feladatot lát el! Ha viszont megérti, melyik tűrésznek mi a funkciója, könnyebben megértheti azt is, hogy a különböző tűk miért viselkednek más és másképpen, és adott esetben azt is könnyebben felismerheti, hogy miért lett hibás egy varrat (gondoljon például a bosszantó öltéskihagyásokra).

Tűrendszerek

Mielőtt azonban áttekinthetnénk a különböző tűtípusok jellemzőit, fontos megismerkednünk a tűrendszerekkel. A háztartási varrógépekkel kizárólag lapos combú és rövid horonnyal is rendelkező tűk használhatók. Az ilyen tűk a 130/705 H tűrendszerbe tartoznak. A H betű a rendszer megnevezésében a német Hohlkehle szóra utal, ami „hornyos kialakítású”-t jelent. Ha egy tű a 130/705 H rendszerbe tartozik, nagy valószínűséggel használhatja varrógépével. Néha találkozhat a 15×1 és a HAx1 megnevezésekkel is, amik szintén ugyanerre a rendszerre vonatkoznak. A tűrendszert általában feltüntetik a tűkészlet csomagolásán vagy dobozán, a tűtípus és tűméret mellett (ezekről később lesz szó bővebben is).

Előfordul, hogy az ipari gépek vagy a régebbi varrógépek más rendszerbe tartozó tűket használnak. Néhány régebbi Bernina háztartási varrógép például 705 B rendszerű tűkkel varr. Ezeknek a tűknek nincsen rövid hornyuk.

Tűhegy formák

A tűhegy a tűnek az a része, ami először hatol át az anyagon. A tűhegy alakja annak függvényében változik, hogy a tű elsősorban milyen típusú anyagok varrásához való. A leggyakoribb tűhegy típusok a következők:

• Legömbölyített hegy: a legömbölyített hegyű tűk elsősorban kötött anyagokhoz valók. Az ilyen tűknek gömbszerű hegye van, aminek köszönhetően a tű gyakorlatilag eltolja az útjából az anyagszálakat, és nem vágja el őket.
• Normál hegy: a normál hegyű tűk hegyesebbek, mint a legömbölyített hegyűek, szövött anyagokkal általában ilyeneket kell használni.
• Vágóhegy (lándzsahegy): a vágóhegyű tűk átvágják az anyagot, így használatuk elsősorban bőr és más hasonló anyagok varrásához ajánlott.

Ennek a három alaptípusnak különböző variációi léteznek. A gömbhegyű tűk között például találni enyhén, közepesen vagy teljesen lekerekített hegyű tűket is.

Milyen típusú varrógéptűk léteznek?

Ahhoz, hogy egy adott projekthez ki tudja választani a megfelelő tűt, két dolgot kell figyelembe vennie – a tű típusát és a tű méretét. Előbb ejtsünk egy pár szót a különböző tűtípusokról. Számos különböző típusú varrógéptű létezik. Azt, hogy egy adott varrómunkához milyen típusú tűt kell használnia, mindig a varrás és az anyag típusa határozza meg. Az alábbi táblázatban a leggyakrabban használt tűtípusokat soroljuk fel, megadva a hegyük formáját és azt is, hogy milyen munkákhoz valók. Segíthet, ha a táblázat mindig a keze ügyében van, hogy bele tudjon nézni, ha nem biztos a választásában. Ha még csak most ismerkedik a gépi varrással, az is hasznos lehet, ha kinyomtatja a táblázatot, és összehajtva a gép tartozékos dobozába teszi.

Tűméretek

Mindegyik tű elérhető több méretben. A méret alatt azonban nem tűk hosszát kell érteni (ami minden varrógéptűnél azonos). A varrógéptűknél a méret a tűszár átmérőjére vonatkozik. A megfelelő méretű tűk kiválasztása A megfelelő tű kiválasztásakor a méretre is ugyanúgy figyelnie kell, mint a típusra. A tű méretét a választott anyag és a használni kívánt cérna vastagságához kell igazítania. Ha túl nagy tűt választ egy vékonyabb cérnához, nagyobb eséllyel fognak kimaradni öltések. Ráadásul a végeredmény sem mutat majd annyira jól, hiszen a tű jóval nagyobb lyukakat fog ütni az anyagba, mint amekkorák az öltésekhez kellenének. A vékonyabb anyagokhoz mindig kisebb méretű tűket válasszon. Különböző rendszerek A tűméretet két rendszerben lehet meghatározni – az amerikai rendszerben (ez Singer rendszer néven is ismert, mert eredetileg a Singer dolgozta ki), és az európai rendszerben. Az európai tűméret a tűszár átmérőjét jelöli századmilliméterben. Ez azt jelenti, hogy például egy 90-es tű szárának átmérője 0,9 mm, egy 110-esé pedig 1,1 mm. Az alábbi táblázatban a különböző tűméreteket adjuk meg mindkét rendszerben. A táblázat tartalmazza az egyes tűméretekhez ajánlott anyagvastagságokat is. Bizonyos tűtípusok csak bizonyos méretben kaphatók. A steppelőtűk például csak a nagyobb méretekben érhetők el.

A tűk színkódjai

A különböző gyártók más-más színkódokat és módszereket használnak a tűk megkülönböztetésére, ami eleinte fölöttébb zavaró lehet. Itt egy kis eligazítás: A Bernina és a Schmetz tűk nyakára két színsáv van nyomtatva. A felső szín jelöli a tű típusát, az alsó pedig a méretét. A Singer ehhez hasonló módszerrel különbözteti meg a tűit, a típus jelölésére a teljes combot, a méret jelölésére pedig a teljes nyakat beszínezik. Azt is vegye azonban figyelembe, hogy nem mindegyik tűhöz tartozik külön szín. Az általános tűket például általában nem jelölik színnel. A Klassé tűk combján gravírozással van feltüntetve a méret és a típus, a tűk dobozán azonban ők is használnak színkódokat. A legtöbb Janome és Organ tű nincs külön színnel megjelölve. Három különleges tű jelent kivételt (ezeket kék, lila és piros tűknek is nevezik), amelyek mindegyike csak egyetlen méretben kapható.

Miért törnek el a varrógéptűk?

A tűtörés amellett, hogy sok bosszúságot és akár ijedséget is okozhat, fölöttébb veszélyes is lehet. Ha viszont ismeri a tűtörés leggyakoribb okait, az segíthet megelőzni ezt a kellemetlen eseményt. Íme egy pár a leggyakoribb okok közül:

• Nem megfelelő a tű típusa vagy mérete: mindig ellenőrizze, hogy megfelelő tűt választott-e a munkához, és készítsen próbavarrást egy hulladék anyagdarabon.
• Gombostűk: ha gombostűkkel rögzíti egymáshoz az anyagdarabokat, és az egyiket elfelejti időben kivenni, a tű nagy valószínűséggel el fog törni, ha rászúr. Ha nem is törik el, szinte biztosan elgörbül, így később bármikor eltörhet. Figyeljen arra, hogy minden gombostűt időben vegyen ki az anyagból.
• Nincs jól feltéve a tű: mindig a varrógéppel kapott kezelési útmutatóban leírtak szerint tegye fel a tűket.
• Görbe a tű: ha a tű el van görbülve, könnyen hozzáérhet a varrógép valamelyik alkatrészéhez és eltörhet. Mindig ellenőrizze, hogy egyenes-e a tű, mielőtt varrni kezdene.
• Húzza az anyagot: ha varrás közben húzza az anyagot és nem engedi, hogy az anyagtovábbító fogazat továbbítsa azt, a tű eltérülhet, és hozzáérve a tűlemezhez vagy a talphoz, könnyen eltörhet. Ezért kézzel inkább csak vezesse az anyagot, hagyva, hogy a továbbítás nehezét a fogak végezzék.
• Nincs megfelelően karbantartva a varrógép: a tűtörés hátterében az orsótokban vagy a tűlemez alatt felgyűlő anyagfoszlányok is állhatnak. Ne feledje rendszeresen tisztítani varrógépét.
• Akad a cérna: ha a cérna nem fut le könnyen a spulniról, vagy a helytelen befűzés miatt valahol beakad a gépbe, túlságosan megfeszülhet, amitől akár a tű is eltörhet. Figyeljen arra, hogy a cérna sehol se akadjon el.

Ne feledje – minden tűcserét követően előszőr a kézikerék elforgatásával engedje le a tűt, hogy ellenőrizze, megfelelően áll-e a tűfejben, és nem ér-e hozzá a tűlemezhez vagy a talphoz.