Leírás

4 az 1-ben! A Non-contact mérési technológia óriási előnye, hogy segítségével nem csak testhőmérsékletet mérhetünk, de könnyedén megtudhatjuk akár a fürdővíz, bébiétel és levegő hőmérsékletét is, valamint gyermekünk lázát alvás/mozgás közben is megmérhetjük! A termék megbízhatóságát a gyártó által garantált hosszú élettartam, valamint a 2 éves gyártói garanciaidő szavatolja.

Termékjellemzők: 

• Infravörös érzékelő, megbízható mérési eredmények
• 3 színű eredményértékelés
  • Zöld: normál hőmérséklet
  • Narancs: hőemelkedés/enyhe láz
  • Piros: láz
• 32 memóriahely
• Mérési pontosság: +/- 0,3 ^oC
• Mérési tartomány testhőmérséklet mérése esetén: 32 ^oC-43^oC
• LCD kijelző háttérvilágítással
• Automatikus kikapcsolás (30 másodperc után)
• Válaszható néma üzemmód/kapcsolható hangjelzés
• Rendkívül hosszú élettartam (kb. 40 ezer mérés)
• Erőforrás: 2 db AAA elem

Felhasználási területek:

1. Testhőmérséklet mérés
2. Szobahőmérséklet mérés
3. Fürdővíz hőmérséklet mérés
4. Felületi hőmérséklet mérés (étel/ital, otthoni eszközök/tárgyak)

Mindent a lázról

Mikor beszélünk lázról és hogyan márjük, illetve csillapítsuk azt?

Számos orvosi kutatás alapján kijelenthetjük, hogy a láz alapvetően egy hasznos folyamat, mivel ez az emberi szervezet válasza a betegségre. Ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy szervezetünkben beindultak a védekező mechanizmusok és testünk dolgozik a betegség ellen. Habár gyakran azt gondoljuk, hogy a lázcsillapítás szükséges és azonnali intézkedés, bizonyos esetekben érdemes átgondolni, hogy mikor és milyen mértékben tegyük meg az első lépéseket. Ehhez mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mikor is beszélünk lázról?

A testünk hőmérséklete alapesetben 36-37°C között van. 37-38°C közötti testhőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38°C felettit pedig láznak nevezzük. Ez a tünet a szervezet egyik védekező reakciója, amivel az őt támadó kórokozókat igyekszik elpusztítani, ezért csak 38°C felett szükséges csillapítani. 39 – 40,5°C fok között magas lázról, 40,5°C felett pedig már igen magas lázról beszélünk.

Néhány esetet leszámítva (Pl. magzatoknál az utolsó trimeszterben és újszülötteknél, súlyos szívbetegség esetében, stb.) alapvetően a közérzetünk a döntő, ez alapján tudjuk eldönteni, hogy szükség van-e lázcsillapításra vagy sem.

A láz okai

Leggyakrabban fertőző betegségek okozzák, vírusos vagy bakteriális fertőzések. A vírusfertőzések közül leggyakoribb a légúti megbetegedés, nátha, torokgyulladás, influenza, súlyosabb esetben tüdőgyulladás. Láz kíséri a gyerekkori fertőző betegségeket, pl. bárányhimlőt, kanyarót, de ezeket ma már védőoltásokkal megelőzhetjük.

Helyileg, vagy egy-egy szervben kialakult bakteriális gyulladások is okoznak lázat, mint pl. bőrtályog, epehólyag gyulladás, húgy-úti gyulladás, középfül vagy arcüreggyulladás, ezeknek általában más súlyos tünete is van a láz mellett, görcsös hasi vagy deréktáji fájdalom, gyakori vizelet, stb.

Láz lefolyása

A láz lefolyásának (lázmenetnek) 4 szakaszáról beszélünk, amelyek az emelkedő, tetőző, csökkenő és normalizálódó fázis. Egy normál lefolyású láz bizonyítottan véd a visszatérő fertőzésekkel és későbbi allergiákkal szemben is. Ezért is fontos, hogy lehetőleg csak úgy és akkor avatkozzunk be a láz lefolyásába, hogy az ne borítsa fel a ciklusos lázmenetet.

Lázcsillapítás

A lázcsillapító gyógyszerek egyben fájdalomcsillapítók is, így a lázas beteg közérzetét is javítják. Fontos tudni, hogy a lázcsillapító tüneti szer, nem gyógyítja meg a lázat kiváltó betegséget. A lázcsillapítás terén eltérő a gyakorlat gyermekek és felnőttek esetében.

Míg ez utóbbinál többnyire adott a tablettás lázcsillapítás, addig gyermekek esetében kortól függően szirup és kúp is rendelkezésre áll. A végbélkúpokat a legkisebbeknek adjuk, kb. óvodáskorig. A szirupokat is használhatjuk már általában 3 hónapos kortól. A tablettákat pedig többnyire már a kisiskolások is le tudják nyelni, de a lázcsillapító tabletták szét is törhetők. Ha a kicsi hány, akkor kevésbé jó választás a szirup és a tabletta, ha hasmenése van, fölösleges kúpot adni. Mindig tartsuk meg a gyógyszer mellé adott tájékoztatót, ezen szerepel az ajánlott adag, és minden, amit a gyógyszer tárolásáról tudni kell.  Ha gyógyszerrel nem sikerül levinni a lázat, és a gyerek közérzete nem javul, egy enyhe hűtőfürdőt vagy hűtőborogatást is alkalmazhatunk.

Hogyan mérjünk lázat?

A lázmérés legkézenfekvőbb eszköze a lázmérő, amely napjaninkban szinte minden háztartás alapvető eleme. Segítségével rövid időn belül megállapíthatjuk, ha gond van, illetve segítségre van szükség. Lázas megbetegedések esetén reggel és este ajánlott a lázmérés, (állapottól függően persze gyakrabban is történhet), de az este mért eredmény általában magasabb.

A lázmérés során kapott értékeknél fontos azt is figyelembe vennünk, hogy pontosan hol, mely testrészen mérünk lázat, illetve azt is, hogy felnőttről vagy csecsemőről van-e szó, mivel ennek megfelelően változhatnak az értékek:

A szájban, fülben, végbélben mért „centrális” hőmérséklet több a hónaljban mértnél, ezért átlagosan kb. 0,5°C fokot kell levonni belőlük! (Ennek megfelelően, ha fülben vagy végbélben 38 C°-t mérünk, az nem láz, mivel 0,5 C° levonását követően csak 37,5 C°.). Újszülötteknél, csecsemőknél ráadásul a normál testhőmérséklet magasabb lehet, akár 37,5 C° is normálisnak számíthat (azaz egy 38 fokos végbélben mért hő is normálisnak számíthat).